Gazdám vadászik rám, hogy vadászom e, játszom e, eszem e kakimat. Hmmm. Szerinte van itt baj. Nem értem miért aggódik, a pelusra pisilek, és nagyjából oda is kakilok, ha nem csíp rajta, akkor sétálni viszem kis barna barátaimat”. Ne már, nem az én hibám, csak igyekszem rendet tenni, ő kezdte az állhatatos felmosok naponta háromszor tisztaság igényével. Én csak neki próbálok segíteni. A cicája lenéző velem szemben, ha épp ijedt, akkor megkergetem. Reggelente inkább vér macska, és látom a szemén, hogy zsákmány állatnak néz engem, nem is kötözködöm ilyenkor. Napszak függő a stílus. Reggel én is agresszívan rágom le gazdám lábujjait, kezét.
Éjjel persze a feje fölötti párnákon alszom békésen.
