A nevelés nehéz, bizonyára Ti is tapasztaltátok. Miatta, és  miattam is. Annyira sok saját dolgom köt le. Alvás, indokolatlan szaladgálás, indokolt szaladgálás, tigrissé változás, hedonista cicalány fetrengés, és még sok más. Mindeközben igyekszem a szabályaimat betartatni vele, és következetesen tenni. A székembe ült le a barátnője, 3 méterről néztem, árva szemű cicaként, nem értették, lefoglalta őket a saját futkosásuk (furcsák, ők fejben teszik). Egyedül maradtunk, és tudom hihetetlen, nekem is az volt, de bele ült a székembe. Ismét elárvultan vesztes bánatos pofival néztem rá. Persze szemtől szemben, hogy tudja ez harc, és tudjuk, nem ő nyer. Tollpihe gyorsasággal esett le neki a tantusz. Vissza adta a székemet.

Vonjuk le a következtetéseket:

1, többször kell kérned, amit kérsz

2, következetesen, gyengéden légy kitartó

3, a győzelemig tedd

4, jutalmazd meg érte, hogy megértette, megtette