az élet fehérben

Cuki vagyok

20131016_215156Délután haza ért, csodaszép cica pofikámat a vállához és az arcához dörgöltem, mindenkinek tudnia kell, hogy ő az én padawanom. Engedte, és unalomig dicsért. Megszoktam, aki ismer csodálattal hajlik meg szépségem előtt
Már napok óta nem ülhettem a vállán, folyton nyafog, hogy nehéz vagyok, és a szőröm sem mutat jól a ruháján. Protestálok, én nem hullajtok szőrt, esetleg művészi nyomot hagyok. Különben is, tisztálkodásban utol érhetetlen vagyok, mondjuk futásban, és manipulálásban is. Lényegében, mindenben.
Reggel mérlegre állt, bezzeg a bőséges vacsora előtt nem mérlegelt. Inszinuatív, hogy rám vetíti a súly kérdést. Minden macska tudja, hogy az emberi váll két dologra teremtődött. 1. cica hordozás, 2. macsek táplálék haza cipelkedés.
Örüljön, hogy nem a fején akarok hasalni.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!