Pont így ugrálok terep tárgyakra és gazda testére, fejére is. Egyenes háttal, ami megóv sérülésektől. Pattogok mint a labda, helyből magasra.
Nagyon cuki vagyok lássuk be, és minden nap egyre ügyesebb és szebb és folyamatosan kedves. Nincsen nálam jobb kiskutya.
Fél nyolckor elindultunk a Bikás parkba, és sétáltunk ott sokat, aztán gazda vásárolt, és ismét sétáltunk. 11-re haza értünk. Picit szunyókáltam, fél kettőkor gazda ismét útra kész volt. A bejárati ajtóhoz ültem, hogy tudassam vele, van kedvem elkísérni. Nem tudott ellenállni nekem, így együtt indultunk el. Meleg volt sokszor itatott, hogy óvjon a kiszáradástól. Ugyan ember dolga volt, de kaptam én is egy téren töltött sétát cserében, mert szépen ültem a hordozómban és különben is ez jár nekem. Ma először pisiltem és kakiltam a természetben. Nagyon ügyes voltam.
Reggel megkérdezte egy apuka, hogy a kislánya megsimizhet e? Ó persze, sőt kötelező, össze puszilgattam a kiscsajt, és szaladgáltam vele, annyira messzire, hogy gazda és az apuka is megijedt a távolságtól. Egy idő után a láthatatlan póráz vissza rántott és elkezdtem vissza szaladni gazdához, és nagyon örültem a kislány anyukájának félúton, de rájöttem, hogy nem őt kerestem és végre vissza futottam gazdához. Aki ilyenkor azt kiabálja: “Tudjad már, hogy ki hozott le sétálni!” Nagyon vicces a gazda. Valójában én viszem őt sétálni.
Oda bóklásztam a pelushoz, a popsim lelógott, gazda mondta, hogy nem-nem, menj rá a pelusra. Ha egy folyamat elindul…Nem sikerült. Nem járt érte dicséret. Szomorkásan takarított, mert nem szoktam félre lépni, kaptam tiszta pelust. Aztán a kedvéért, hogy vidám legyen azonnal rápisiltem. Igazam lett, lelkesen méltatott: “ügyes kutya, jó kutya”, imádás, simogatás. Vendége buzgón csodálkozott, szerinte bőven lett volna hely a peluson. Szerintem meg nem. Az is lehet, hogy megbántódtam, mert nem nyalogathattam és rágcsálhattam a vendége lábát, aki másodszorra látott. Elsőre mesélte, hogy nincsen oda az állatokért és a testbeszéde ezt ki is fejezte. Ma azt mondta, miközben a pocakomat simogatta, hogy szeretne egy ilyen cuki kutyust. Gazda nagyon elcsodálkozott, már a simogatásnál is. Kérdezte, hogy mi változtatta meg eddigi élete állatokkal kapcsolatos berzenkedését. Természetesen varázslatos lényem. Soha sem látott még ennyire kedves kiskutyát. Igaza van, nagyon kedves vagyok. Mellettem szól természetes szépségem és bájos viselkedésem, no meg a nézésem, és a járásom, a harapdálást és a karmolást leszámítva. Gazda hóborja, hogy nem lehet ölbe venni. Kár, mert láttam a vendégen, hogy imádná.
Már felugrom a sport gépére, aminek a magassága tiltott leugrás szempontból a dokik szerint. Szerencsére kenguru őseim lehettek, úgy ugrok fel és le, hogy közben vízszintben marad a gerincem. Gazda mellkasán gyakorlok, helyből ugrok fel rá, és le. Pattogok, mint a gumilabda. Gazda elkezdett aggódni, picit növök és az ikejásra simán felpattanok majd. Rettegj cicus.
Cicának is van saját friss füves edénye, nekem is volt, tegnapig. Indokolatlan hogyan bírtam el a tárgyat, és vonszoltam végig a lakáson és tettem semmivé az aznapi takarítást. Volt benne meló, pompásan szórakoztam. Mindenhova jutott fűszál és föld. Kérdezhetnétek, közben hol volt gazda. Igen a kis optimista, azt gondolta a sok-sok játékommal játszom, vagy szemezek cicával, vagy épp elaludtam. Nekem is szükségem van térre és szabadságra. Két lehetőség van gazda figyeljen rám, ha akarja, ha nem, a második hagyjon békén dolgom van. Tisztára dackorszak és ovi.
A tűzijátékot átaludtuk. Mondhatnám, hogy a kutyát sem érdekelte, de a macskát még annyira sem. Mégis mi lenne ebben meglepő, a szomszédok erős hangokat produkálnak minden nap, a gazdám működteti a takarító robotjait, turmixol, a kávéfőzője a traktor hangjával vetekszik, zajosan mosogat, elejt dolgokat, ezek után kit érdekel egy kis puffogás. Persze eszénél van, soha nem vinne ilyen időben utcára, az már más helyzet. Szerintem attól tart, hogy jobb gazdát találnék közben, aki oda adja az egész csomag juti falit, és nem morog amikor a kaki babáimmal játszom.
Gusztus 21, a csodák napja, elengedtem gazdát, hogy átvegye a számomra rendelt jutalom falatokat, vaddisznós+gyümölcs, bárányos+gyümölcs, imádom, két lábon állva kértem még egy falatot belőle. Közben használta a klikkert, bármit is jelentsen az. Kipróbálta a sípot, amit csak én hallok, de ő is hallotta. A macskánknak is vett a cégtől halasat+menta. Nem ette meg, bezzeg az enyém ízlett neki. Szerintem féltékeny.
7-kor megkaptam a reggeli főtt tojás sárgámat, répával, vitaminnal, csonterősítővel.
Gazda aztán szembesült az ágyban hagyott kis barna játékommal (kaki), nem lelkesítette, hogy egészséges és szép”. Megmutatta közelről, és az iránt érdeklődött, hogy mégis mi ez itt (?). Elcsodálkoztam, ennyire buta, hogy még ezt sem tudja, hogy ez kaki? Aztán letett a földre, és azt mondta rossz kutya vagyok, és elvette a feljárómat is. Tudom mostanra, amikor berág békén kell hagyni. Gyorsan elbújtam az ágy alá és alvást színleltem. Olyan tökéletesen tettem, hogy bárhova indult nem mentem utána. Mostanra azt is tudom, hogy amikor nem követem megijed, hogy van e valami bajom, jól vagyok e. Magamban kuncogtam rajta. Aztán össze zárt a macskával és elindította a robotokat a többi helyiségben (porszívó, felmosó) és ment a dolgára. Nem zavart, kedvelem a cicust, bár ez nem kölcsönös. Végre kialudhattam magamat. Hajnalban sok dolgom volt. Könyvek leszedése az alsó polcról és szétrágásuk alapos technikával.
Haza ért és nem siettem üdvözlésére, ami érthető, mert be voltunk zárva a hátsó szobába. Fegyelmezett voltam, maradtam az ágy alatt és megvártam, hogy benézzen és ő kérjen meg arra, hogy jöjjek hozzá. Kedves voltam vele, pedig meg sem érdemli a reggeli viselkedése után. Kezdem megkedvelni ezt a morgós kétlábút. Puszilgatja a buksimat, és játszik velem sokat, nagyjából egész nap, simogatja a pocimat, és vakargatja a fülem tövét. Amikor nem morgós, akkor folyamatosan ontja a dicsérő szavakat. Közben próbálom az uralmam alá hajtani, de ellenkezik, jelezte, hogy macskából egy is elég, én meg kutya vagyok, tehát szolgáljak, és ne akarjam irányítani. Különben is cicus a jó gyerek” első pillanattól szoba tiszta, és soha nem sétált fel és alá a végtermékeivel.
Ma kipróbáltuk a cipőfűző egyik vége cicánál, másik kutyusnál játékot, rövid huzakodás volt, de szórakoztató. Sajnos cica hamar feladta.
Remélem estére megnyugszik és ismét alhatok mellette, a feje fölött, a fején, a mellkasán, amelyik órában amilyen kedvem van. Kicsit aggódom, hogy elveszítettem az ágybérletemet. Drukkoljatok! Mert ahogy most érzem nagyon morgós, és nem bújhatok mellé.
Közben látom, hogy megrendelt nekem kutya cipőket, mire a tél elér védett legyen a tappancsom.
Gazda reggel rám próbálta az új hámot, amit tegnap vett. Lelkes lettem és megpróbáltam a székre akasztott kutya hordozóba bemászni, hogy tudja van kedvem sétálni vele. Elindultunk korzózni a Duna partra. Ismét nagyon ügyes voltam. A kutyusok és a gazdáik furcsák, vagy nem törődnek velünk, vagy félnünk kell tőlük. Állítólag a kutyások össze tartó csoport. Ezt nem láttuk gazdival. Tanulgatom a megáll, indul, marad lexémákat. Közben sokan elmondták a gazdinak, amit eddig is tudott: jaj de picike, milyen cuki, milyen szép. Többen fotót készítettek velem. Kezdek celeb lenni. Persze a saját macskám még nevelésre szorul imádásom terén. Tegnap 3 helyiségen át hagyta magát kergetni. Mi ez ha nem bimbódzó kapcsolat és játék.
Szöszmösz szerint reggel 5-kor már ideje kifejezni a szeretetét gazdi felé. Arrébb tett gazda, a ‘nem’ szót úgy recitálta közben, mint egy különösen utálatos dallamot. Sétálgatni kezdtem a háta mellett, néhol ledőltem pár percre, átmásztam rajta, kell reggel a bemelegítés. A párna tetejéről lecsúsztam a fejére többször. Nem volt hálás, pedig vicces sport tevékenység. Felmutatta a nem kedvenc fésülködő kefémet, hagytam neki még egy órát az alvásra.
8-kor elindultunk a Bikás piacra, sokat sétáltunk (10-re értünk haza). Hamar beláttam, hogy a futók nem miattam jöttek és szépségem sem motiválta őket eléggé, hogy megálljanak simogatni és dicsérni, furcsa lények, hagytam őket. Szabadon sétáltam, szépen jöttem a gazda lába mögött egy lépésnyivel. Persze aki lassan sétál, tudtam azért teszi, hogy oda szaladjak és szerethessen. Igazam volt. Találkoztunk több kutyussal is. 3 közel jött és megszagolgattuk egymást. Izgalmas volt.
Meglátogattuk a gazdi egyik barátját a piacon. A park részen megálltunk és vártuk, hogy észre vegyen. Eluntam a sok láb látványát, nekem mindenkit meg kell ajándékozzak a szépségemmel és a szeretettel, ami árad belőlem, ezért futva indultam a tömegbe. Gazdi időben elcsípett, és kilátásba helyezte, a nevelésem sokkal-sokkal szigorúbb folytatását. Cuki kutyi vagyok, az szorul nevelésre, aki nem imád engem azonnal és örökre.
Először utaztam ma autóban, és elég jól viseltem. Haza felé tartva volt egy kis hisztim, de a gazda rám morgott, a kutya fámat is emlegette, bármit is jelentsen az. Lefeküdtem a hordozómban és csöndesen vártam a folytatást. Gazda megnyugtatott, hogy érti a problémámat, túl sok idő pelus nélkül, és nem pisiltem a természetben, és ez nekem biztosan nehéz. Valamint nem teheti a vállára a hordozót az autóban, mert engem veszélyeztetne vele, ezért rögzítette biztonságosan a mellette lévő ülésre.
Aztán jött látogatónk, jó fej voltam, pár ‘nem’ elég volt, hogy felhagyjak a lábujjai rágcsálásával.
Szöszmösz kutya meghozta a döntést, a kapcsolat érték, a kapcsolatért tenni kell. Cicus bármerre indul szélsebes árnyékként követi. Cicus szerint üldözi, emiatt hangosan morog. Kutyus nem érti, olyan jó játék szaladni egymás nyomában. Hát nem ilyen egy falka? Cicus cicettába (vendetta egyiptomi neve) tömörülne falka helyett. Legalábbis megtartaná az előző rangsort: 1. cicus Isten földi helytartója 2. gazda cicus alattvalója. Ebben kutyának helye nincsen, mondta ki a macska bolygó jogásza, cicus nyomására.
Szöszmöszt nem abból a gránit gombolyagból faragták, hogy helyt adna cicus véleményének. Ha cicus a konvektorra fekszik, akkor alatta fog ledőlni kutyus. Ha a gazda elfoglalt, kutyus megy felügyelni cicust, hol van, mit csinál, és kapható e egy kis kergetőzésre. Kutyus komolyan veszi a cica szelídítést, ahogyan cica is a kutya eliminálásának igényét.
Hajnalban néha elcsattan egy pofon és egy kutya jajdulás. Gazda csak annyit nyöszörög, ne kelljen felkelnem, vagy játszatok, vagy aludjatok, előbbit légyszíves ne velem. Szöszmösz ezt teljesen félre érti és lavinaként zúdul gazdája fejére. Gazda: kutya ne mááár, lexémák ismételgetése közben, próbál arccal a párnába fúródni, a fülei még mindig nem védettek, és valaki, tudjuk ki, hosszan csámcsog rajtuk. Azt gondolta gazdi, hogy el tudja hessegetni? Pont annyi másodpercig, amíg a lábujjaihoz ér és komótosan rágcsálni kezdi. Nem egy pedikűr fenomén, mert azok a lábat meghagyják. Pici éles fogak. Legalább ma a körmöktől búcsút vettünk a kozmetikusnál. Megmaradhatnak szösztelenül gazda nadrágjai, látogatók ruhái, az ágya, és kb. minden.
Furcsaságok a lakásban, a papucsok vándor útra kelnek, szeretnek párban sétálni és a hátsó szobában bandázni a kutya fekhely környékén. Nem tudjuk, ki a felelős ezért. Van egy gyanúsítottunk, 1kg 33 dkg. fehér, kiskutyának látszó alak. Aki kérdésünkre, válasz helyett vidám farkcsóválással elfutott. A kihallgatásnak itt vége szakadt. Persze szoktunk vele kiabálni, annyira megszokta, hogy kicsit jobban csóvál és több puszit akar adni. Tudatosan tettük, mert megijedt a hangos szavaktól eleinte. Manapság már a menj innen rossz kutya kiabálásra is lelkes szeretettel reagál. Gomb szemű hipnotizőr. Azt morzézza: ölelj meg, szeress, adjál puszit a fejem búbjára. Megkapja. Holnap megyünk a kozmetikushoz, szerintem a kozmi kikészül, öntörvényű kisállattól, kutya megbüntet engem. Árva kiskutya vagyok, aki az ágy alatt talált menedéket a rossz gazdi elől.
Szöszmösz ma átélte az első sétáját. Indulás előtt rosszul vágtam le a hám kilógó darabkáit, elmértem, már csak kutya játék, eddig is az volt, hogy szokja, hordta is lakáson belüli sétához. Maradt a nyakörv. Az első pár percet leszámítva, amikor csak ült, és nem volt hajlandósága elindulni, hamar átlendült az újdonságon. Ügyesen jött pórázon. A Duna parton korzóztunk, és begyűjtötte a sétálóktól az imádást. A Petőfi hídtól sétáltunk át a Vámház téri piacig, aztán a kis utcákon az Üllői útig. Közben kapott vizet többször. Azt gondoltam haza érünk és fáradtan ledől. Háááát nem. Fel alá futkosott lelkesen a lakásban, aztán dőlt le. Kutya szakértőnk szerint, a boldogság és az új élmények pörgették fel. Ma kiderült, hogy a kutya a kapcsolat építés varázslója. Mindenféle nyelvi környezetből érkezett emberek váltak gügyögő rajongóvá, fotók is készültek, és sok jó kívánságot kapott a kisállat. Szegény macsek, hiába örült, hogy elindulunk, csalatkozott, mert haza is értünk, többes, nem egyes számban.
Legutóbbi hozzászólások